2013. november 9., szombat

LATTE KESUTEJBŐL

Több, mint fél éve, hogy barátnőmmel Gourmeolit néven paleolit lakáséttermet nyitottunk. Azóta ismerkedem, barátkozom a paleolit szemlélettel, alapanyagokkal, ételkészítési eljárásokkal. Izgalmas világ ez, de még teljesen nem szippantott magába, családomra hivatkozva nem tértem át teljesen a paleo táplálkozásra. Eddig! Péntek délután kísértést éreztem, hogy feladjam az utolsó bástyáimat is a hagyományos étkezés mellett. Történt ugyanis, hogy meghívást kaptam a NOMILK növényi tejbár megnyitójára.  Itt olyan elhivatott, tisztán gondolkodó, felkészült társasággal találkoztam, hogy azonnal csatlakozni vágytam hozzájuk. Jókedvűek voltak, bizakodóak, és ez nem csak a kezdő vállalkozások kötelező optimizmusa volt, hanem az életmódjukból adódó alaphangulat. Hitelesek voltak: elhittem nekik, hogy, aki egészségtudatosan táplálkozik, az nem küzd különféle civilizációs betegségekkel, mindig van kedve mosolyogni, és főleg, hogy van ereje, türelme életmódjából adódó tapasztalatokat közkincsé tenni. Az üzletnyitó csapat tanácsadója, Mezei Elmira, számos paleo szakácskönv szerzője, a paleo életfelfogás egyik jelentős autentikus hazai képviselője volt. Rövid beszédével kedvet csinált a paleo étkezéshez, étrendünk gondos összeállításhoz. Ezután következett a kóstoló: rizstej (ami ugyan nem paleó, de fantasztikusan üde ízű ital), mandulatej, kesudiótej, kókusztej, máktej, pisztáciatej és ízesített változataik. Mindegyik kristálytiszta, aromás, mert friss: helyben készül, a vásárló szeme láttára. Nincs benne tartósítószer, nem kell kifizetni a csomagolás árát. (A tejeket visszaváltható üvegekben kínálja az üzlet.) Az apró boltban a növényi tejeken kívül az egészséges táplálkozás  alapanyagait, süteményeket, kenyereket.(a paleo vonal túlsúlyával!) találunk. A tejbár kávézó is egyben, ahol a latte természetesen kesutejből készül.
Érdemes betérni mindenkinek egy illatos capuccinóra: aki már egészségtudatosan étkezik, annak a fantasztikus választék miatt kihagyhatatlan, aki pedig még nem elkötelezett, azt úgyis megtérítik.

2013. március 31., vasárnap

Aranykönyv lehet AZ ALMA!!

Kedves Olvasóim! Kedves Naplóm!

Hűtlenkedem, ritkán írok a blogba, és bár pompás magyarázataim vannak, valószínűleg ezek rajtam kívül senkit sem érdekelnek, pedig sok dolog történt velem az elmúlt egy évben! Azért a  a mostani, legfontosabbat mégis el kell mondanom: előző bejegyzésem tárgya, Az alma című könyvem, a Libri Aranykönyv szavazásán bekerült az első 50 könyv közé. Nagyon köszönöm, ha kapok rá szavazatokat (itt lehet rá szavazni)!!! A könyv a szerző nevén fut, de persze egy ilyen szép szakácskönyv nemcsak az én munkám, az ételeket Liptai Zoltán készítette, a fotók Csigó László műhelyében születtek, és a könyvet a Cser Kiadó adta ki. A dicsőség tehát az övék is!

2012. március 10., szombat

VÉGRE A KÖNYVESBOLTOKBAN AZ ALMA !

Ezen a héten jelent meg a Cser Kiadónál Az alma című könyvem, a Házipraktikák sorozat legújabb köteteként. A felépítése azonos A dióéval, azaz egy kis botanikai, biológiai bevezetés után rengeteg recept. Az alma kerülhet levesbe, köretbe, a főételbe, és persze a süteménybe, a könyvben minderre számos példa olvasható. Mindenkinek ajánlom, aki szereti az almát, és főzni-sütni is akar belőle, és persze azoknak is, akik csak lelkes konyhabolond barátjuknak, barátnőjüknek, nagyijuknak keresnek ajándékot. De, aki csak a szemét karja jóllakatni a könyvvel az is jól jár, mert Liptai Zoltán food stylist csinos ételei, a remek fotókat készítő Csigó Bt. és a tördelő Pető Erzsébet közreműködésének köszönhetően nagyon tetszetős a kötet.
A pillanatnyi leltár: ahány gyerek, annyi könyv. Négy fantasztikus gyerekem van, és a héten megjelent kötettel együtt már négy könyvet is írtam. Kimondottan kellemes pillanat ez, de szeretném elrontani az egyensúlyt, és mivel a gyerekek száma már valószínűleg nem fog nőni, kénytelen leszek még néhány könyvet írni.
De most nézzünk ebből az almásból egy kellemes húsos receptet!


ALMÁS SERTÉSSZŰZ
Hozzávalók: 60 dkg sertés szűzpecsenye, só, őrölt fehér bors, 2 nagyobb alma, 1 citrom, 2-3 evőkanál olaj, 
1/2 dl almapálinka, 2 szál citromfű

1. A húst kisebb szeletkékre vágjuk, majd fólia alatt, húsverő kalapáccsal megütögetjük, majd sóval, borssal ízesítjük.
2. Az almákat kicsumázzuk, húsukat héjastól vastagabb szeletekre vágjuk, majd néhány percre citromos vízbe áztatjuk, hogy ne barnuljanak meg.
3. A szűzérméket és az almaszeleteket tálba tesszük, az olajjal és az almapálinkával meglocsoljuk, alaposan beleforgatjuk, és egy órán át pácoljuk.
4. Ezután a hús- és almaszeleteket jól lecsepegtetjük, és grillrácson faszénparázs felett vagy a sütőben 200 °C-on hirtelen megsütjük.
5. Tálaláskor a szűzérméket és az almaszeleteket a tányérokon csinosan elrendezzük, és citromfűvel díszítve tálaljuk.

 A könyv kedvezményes áron megrendelhető itt.

2012. február 16., csütörtök

Illatterápia a konyhából

Fotó: Szirmai Júlia
Undok hideg, hóvihar, csúnya mínuszok, vagy latyak, rocogó kavicsok az előszobában (hogy mennyi fér belőle egy jól kialakított cipőtalpba!), munkahelyi és iskolai bosszúságok, és még sorolhatnám a téli megpróbáltatásokat, melyek kicsit és nagyot érnek, érhetnek mostanában. Én mindezek a lakáson túli részéből ezen a héten kimaradok, mert síszünet van az iskolámban, így itthon pihengetve várom haza a havas csatából megtérő családtagokat. Hogy a várakozás ne legyen haszontalan, búfelejtő buktát sütöttem nekik (és magamnak), méghozzá almás buktát. Úgy gondoltam, az édes párákat lehelő süteményt eszegetve könnyedén felejthető a kinti zordon idő. Meg persze merő önzésből: jó látni a felderülő képüket, amikor az ajtón belépve megérzik a fahéjillatot. Ha valaki ki akarja próbálni ezt a konyhai aromaterápiát, annak a következő receptet ajánlom.

ALMÁS BUKTA
Hozzávalók:  
a tésztához: 3 dkg élesztő, 3 dl tej, 5 dkg cukor, 50 dkg liszt (lehet fele-fele arányban finomliszt és rétesliszt, de csak finomlisztből is készíthető), 2 tojássárgája, 10 dkg vaj vagy margarin, só
a töltelékhez: 1 kg alma (tetszés szerinti fajta, de jobb, ha egy kicsit savanykásabb), 2 evőkanál vaj vagy margarin, 10 dkg cukor, őrölt fahéj
a nyújtáshoz: liszt
a kenéshez: 5 dkg vaj vagy margarin

1. Az élesztőt 1 dl kézmeleg tejbe morzsoljuk, 1 evőkanál cukrot beleszórunk, és langyos helyen hagyjuk felfutni.
2. Ezután a liszttel, a tojássárgákkal, a maradék tejjel és cukorral, a szobahőmérsékletű vajjal és csipetnyi sóval laza tésztává gyúrjuk, dagasztjuk.
3. A tésztát liszttel behintett tálba tesszük, és egy tiszta konyharuhával letakarva kb. 1 óra alatt duplájára kelesztjük.
4. Ha nincs kedvünk gyúrni, dagasztani, és van kenyérsütő gépünk, akkor - amint ezt Limarától megtanultam -,  a felfuttatott élesztőt és a tészta többi hozzávalóját a gép tartályába tesszük, a masinát dagasztó vagy pizzatészta üzemmódra állítjuk, és hagyjuk, hogy helyettünk dolgozzon. (Ez is kb. 1 óra, csak nem kell vele közben foglalkozni!)
5. Amíg a tészta  a gépben vagy a tálban kel, elkészítjük a tölteléket. Ehhez a jól megmosott almát meghámozzuk (azért kell jól megmosni, mert a héját nem dobjuk ki, hanem elrágcsáljuk), és nagy lyukú reszelőn lereszeljük.
6. A forró vajra dobjuk, a cukorral és a fahéjjal meghintjük, és addig pároljuk, amíg puha nem lesz , és a leve mind elpárolog. Ezután a tűzről lehúzzuk, és hagyjuk kihűlni.
7. A megkelt tésztát liszttel behintett deszkán lazán átgyúrjuk, két részre osztjuk, majd az első cipót  ujjnyi vastag lappá nyújtjuk, amit tenyérnyi, kb. 8X8 centis négyzetekre vágunk.
8. A négyzetek közepébe 2-2 kiskanálnyi almapépet teszünk, majd a tésztalapocskákat felgöngyöljük. A maradék tésztát ugyanígy nyújtjuk és töltjük.
9. Két közepes tepsit olvasztott vajjal kikenünk, és a tésztahengereket egymástól kétujjnyi távolságra, hajtásukkal lefelé beléjük rakosgatjuk.
10. A bukták tetejét a maradék olvasztott vajjal megkenjük, majd letakarva újabb fél órán át kelesztjük. Akkor jó, ha a sütemények összekelnek, azaz a bukták összeérnek.
11. Ekkor 180 °C-ra előmelegített sütőbe toljuk, és egymás után, tepsinként kb. 30 perc alatt szép aranybarnára sütjük.
12. Porcukorral meghintve, langyosan vagy hidegen kínáljuk egy pohár tej, kakaó vagy tejeskávé kíséretében. Tovább friss marad a bukta, ha mindig csak annyi szeletet választunk le, amennyi egyszerre elfogy.

2012. február 5., vasárnap

Szezonja van: hó és sárgarépakrém

Most minden fehér, csillogó vagy piszkosan szürkéllő, csúfságot és szépséget eltakaró vakító vagy tompa, de fehér. És nem elég a nappali egyformaság, még éjszaka is szinte világos van a hótól. Fehérségbe fáradt szemünk ezért valami élénk színre vágyik, mondjuk egy csodaszép narancssárgára. Ha a szín felől közelítünk, akkor gondolhatnánk akár valami finom narancsos desszertre is, de most valami vaskosabb után kívánkozunk. Akkor a színbomba legyen: majoránnás, fokhagymás sárgarépakrém. Lássuk a receptjét!

MAJORÁNNÁS, FOKHAGYMÁS SÁRGARÉPAKRÉM

Hozzávalók: 1 szép nagy vöröshagyma, 3 evőkanál főzhető olívaolaj, 1 kg sárgarépa, majoránna, só, 4 gerezd fokhagyma, fél citrom leve és még 2-3 evőkanál olívaolaj (ez el is maradhat)

1. A lehéjazott, finomra vágott hagymát az olajon megfonnyasztjuk.
2. A megtisztított, kis kockákra aprított répát rádobjuk, morzsolt vagy apróra vágott friss majoránnával és 3 gerezd zúzott fokhagymával fűszerezzük.
3. Az edényt lefedjük, és a répát időnként megkeverve puhára pároljuk. Akkor jó, ha fakanállal könnyedén el tudjuk vágni a darabokat. Ha túl könnyen pirulna, néhány evőkanálnyi vizet önthetünk alá.
4. Amikor a répa megpuhult, ez kb. 30 perc, a tűzről lehúzzuk, és botmixerrel vagy egy szitán áttörve pépesítjük. A citromlével pikánsra ízesítjük, ha kell még egy kevés sóval és majoránnával fűszerezzük. 5. Aki szereti a markánsabb ízeket, az a maradék 1 gerezd fokhagymát is beletörheti, végül a második adag olajjal habosra keverjük.
6. Pirítósra kenve, finoman pirított fenyőmaggal vagy mogyoróval megszórva (nekem ilyesmi most éppen nem volt itthon), uborka vagy citromkarikákkal díszítve tálaljuk.

2011. július 12., kedd

Partifalat tökhéjból

A zsenge tök minden porcikája felhasználható, és finom is, ráadásul a múlt héten 98 forintért adták kilóját a Nagycsarnokban! A jól megmosott tököcskék héját burgonyahámozóval lehántottam, magos belsejüket kikapartam, a húsukat ujjnyi vastag szeletekre vágtam. A magokból sok zöldséggel leves készült ezt már egyszer megírtam, itt olvasható a recept. A tökszeleteket paníroztam, és kirántottam, erről nincs mi írni, talán csak annyit, hogy majonézzel és lilahagymás paradicsomsalátával tálalva látványnak sem utolsó. A héjat máskor rántottába sütöm, vagy elegáns frittata lesz belőle, esetleg fasírtalapanyagnak használom (így), most apró kockákra vágtam és egy jó kis kencét fabrikáltam belőle. Kifli- vagy baguette-szeletekre kenve nagyszerű, könnyű nyári partifalat.

KAPROS TÖKHÉJKRÉM
Hozzávalók: 2-3 zsenge tök jól megmosott héja, 2 vöröshagyma, 4 evőkanál olaj, só, őrölt bors, 1 nagy csomó kapor, 4 evőkanál liszt, 2-2,5 dl tej, 5 dkg vaj

1. A jól megmosott, burgonyahámozóval  lehántott tökhéjat apró kockákra vágjuk. A meghámozott, finomra aprított hagymát az olajon üvegesre pároljuk, majd a tökhéjat is rádobjuk.
2. Sózzuk, borsozzuk, a felaprított kapor felével fűszerezzük, és gyakran kevergetve olyan puhára pároljuk, hogy fakanállal könnyen elvághassuk.
3. Ezután a lisztet kevergetve megpezsgetjük rajta, majd a tejjel felengedjük, és besűrítjük. Néhány percig főzzük, végül a vajat is beledolgozzuk, ha kell utánaízesítjük, majd a tűzről lehúzzuk.
4. Merülőmixerrel simára  forgatjuk, de az sem baj, ha néhány kisebb darab héj egyben marad, a maradék kaprot beleszórjuk. A hűtőszekrényben hagyjuk kihűlni, tálalás előtt habosra keverjük, és pirítóssal vagy apró kenyérszeletek kíséretében kínáljuk.

2011. július 3., vasárnap

Hogyan lesz a maradék, avagy a hírnév ára

Múlt pénteken az a megtiszteltetés ért, hogy a TV2 reggeli műsorában, a Mokkában bemutathattam, hogyan készül a ribiszkés-nektarinos cobbler, és beszélhettem a ribiszke és az egres jótékony élettani hatásiról (itt és itt látható). Előtte két héten át tesztfőzést végeztem egy kiadványhoz, ami annyit tesz, hogy a különféle ételleírásokat pontosan le kell főzni, majd leírni, hogy jól működnek-e. Mindkettő érdekes munka, ám csak úgy szaporítja a hűtőben és a kamrában a maradékokat. Az egyik receptben csipetnyi szezámmag, a másikban 2 kiskanál különleges olívaolaj, a harmadikban fél kínai kel, a tévés szereplésben megsütött süteményben körömnyi gyömbér és maroknyi durvára vágott mogyoró szerepel, és még sorolhatnám a különleges vagy kevésbé  különleges hozzávalókat. Nincs is ezekkel semmi baj, ha mindenből van otthon 1-1 csipetnyi, kanálnyi, de  általában pont abból, amiből kellene, nincs. Így az ember lánya vásárol, és vásárol, és a felbontott csomagok, flakonok, félbevágott zöldségek sora csak szaporodik. Ilyenkor látszik csak igazán, hogy milyen sokat lehet spórolni (időben, pénzben), ha jól szervezetten, a család étkezését több napra előre megtervezve vásárolunk. De most  előttem a szép feladat: a maradékok gondos feldolgozása.
Ezt majdcsak megoldom valahogy, de addig is álljon itt a tévés sütemény receptje.

RIBISZKÉS-NEKTARINOS COBBLER
Hozzávalók
a tésztához: 20 dkg liszt, 1 evőkanál szódabikarbóna vagy sütőpor, só, 10 dkg cukor, 10 dkg vaj, 1-1,5 dl tejszín, fél citrom reszelt héja, maroknyi durvára darabolt pirított mogyoró
a formázáshoz: liszt
a gyümölcsalaphoz: 2 evőkanál vaj, 2 evőkanál liszt, 50 dkg ribiszke, 50 dkg nektarin,  körömnyi friss gyömbér vagy gyömbérpor, őrölt fahéj, 3-4 evőkanál barna cukor
a tálaláshoz: vaníliafagylalt

1. A tésztához a lisztet a szódabikarbónával és csipetnyi sóval öszeszitáljuk. A kis darabokra vágott vajat és annyi tejszínt dolgozunk bele, hogy jól formázható tésztát kapjunk. A citromhéjjal és a mogyoróval ízesítjük, gazdagítjuk, fűszerezzük, majd 15-20 percre a hűtőszekrénybe tesszük.
3. A gyümölcsöket megmossuk, a nektarint kimagvaljuk, húsát cikkekre vágjuk, a ribiszkét leszemezzük.
4. Egy tűzálló tálat vagy kisebb tepsit a vajjal vastagon kikenünk, liszttel behintünk, majd a gyümölcsöket beleszórjuk úgy, hogy mindkét féléből jusson a tál minden részébe. A cukorral meghintjük, fahéjjal, gyömbérrel fűszerezzük.
5. A tésztát liszttel behintett deszkán kisujjnyi vastag lappá nyújtjuk, majd 5-6 centi átmérőjű pogácsákat szaggatunk belőle, amiket a gyümölcsökön csinosan elrendezzük.
6. A tepsit vagy tálat előmelegített 200 °C-ra előmelegített sütőbe toljuk (légkeveréses sütőben 180 °C), és a cobblert kb. 30 perc alatt megsütjük. Ezalatt a gyümölcs dzsemszerű, lágy lesz, a tészta pedig finoman ropogós.
7. A forró süteményt 1-1 gombóc vaníliafagylalt kíséretében tálaljuk. (lásd itt)