2010. február 24., szerda

Tavaszébresztő kínai kel











A dolog úgy kezdődött, hogy vettem a piacon egy szép kínai kelt. Még nem tudtam, hogy mit készítek belőle, de tavaszváró ínyem zöldre vágyott, hát a kel bekerült a kosaramba. Azután, mivel a Nagycsarnokban voltam éppen, lesétáltam az alagsorba, az Ázsia boltba, ott választottam egy szép darab tofut, meg egy kevés tört mogyorót. Közben kitaláltam, mit főzök: mogyoróval hintett kínai kelt pácolt-sült tofuszeletekkel. Szójaszósz, csili meg olaj volt otthon, így amint hazaértem a piacról, máris nekiláthattam a tavaszi keleti (kikeleti… ha,ha) fogások elkészítésének. Nagyszerűen sikerültek, mindenkinek ízlettek, de, bár én főételnek gondoltam, a család nagyobb étkű tagjai könnyű előételnek ették.

MOGYORÓVAL SÜTÖTT KÍNAI KEL 

Hozzávalók: 1 kínai kel, só, 4 evőkanál olíva- vagy napraforgóolaj, 4-6 evőkanál csípős csilikrém, 10 dkg amerikai mogyoró, 5 dkg durva szemű zsemlemorzsa, a tálaláshoz: 1 piros húsú paprika

1. A kelt megmossuk, leveleire szedjük, és lobogva forró, enyhén sós vízben roppanósra főzzük, majd leszűrjük, lecsepegtetjük.
2. Egy tűzálló tálat olajjal kikenünk, és a kel harmadát beleterítjük. A paprikakrémmel leheletvékonyan megkenjük, majd a durvára tört mogyoró és a zsemlemorzsa keverékének harmadával meghintjük. 
3. Most újabb kelréteg, paprikakrém és a második harmad mogyorós morzsa következik. Ezután a maradék kellevelet ráhalmozzuk, és az utolsó adag mogyorós morzsával megszórjuk. 
4. A tetejét olajjal megspricceljük, majd forró sütőben kb. 15 perc alatt átmelegítjük, és a tetején lévő morzsát megpirítjuk.
5. A kicsumázott, apró kockákra vágott paprikával megszórva tálaljuk.

FOKHAGYMÁS SZÓJASZÓSZBAN PÁCOLT TOFU 

Hozzávalók: 40 dkg natúr tofu, 4 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál szójaszósz, 2 evőkanál olaj, só, őrölt bors

1. A tofut 1 centi vastag szeletekre vágjuk. A megtisztított, zúzott fokhagymát a szójaszósszal, az olajjal , csipetnyi sóval és borssal összekeverjük, és a tofuszeleteket beleforgatjuk. 
2. Legalább 15 percig állni hagyjuk, majd páclevükben, egy teflonserpenyőben mindkét oldalukat szép aranybarnára sütjük. A mogyorós kellel körítve kínáljuk.

2010. február 18., csütörtök

Almanapok














Kis családom majdnem minden tagja édesszájú (kivétel csupán a fogyózó nagylány, de ő a karcsúsító kúrától függetlenül sem lelkesedik a nyalánkságokért), így azután állandó desszertgondban élek. A mi legyen az édesség kérdésre a héten kétszer is az alma volt a válasz. Igen ám, de nem csak egyszerűen meghámozva és cikkekre vágva, hanem pompásan körítve, sütve, töltve. Íme, a két gyorsan elkészíthető édesség receptje. (Sajnos a kép csak illusztráció, mert a fényviszonyok nem kedveznek a fényképezésnek.)

ALMACIKKEK MORZSA ALATT SÜTVE

Hozzávalók:
a morzsához:15 dkg liszt, 1 evőkanál barna cukor, 5 dkg vaj, 1-2 evőkanál étkezési búzacsíra, 1 kiskanál reszelt citromhéj, csipetnyi só, 50 dkg alma, 2 evőkanál barna cukor, őrölt fahéj, a forma kikenéséhez: 1 kiskanál vaj, 1 evőkanál méz

1. A morzsához a lisztet, a cukrot és a vajat a búzacsírával, a citromhéjjal és csipetnyi sóval gyorsan összedolgozzuk, és a mélyhűtőbe tesszük.
2. Az almát alaposan megmossuk, magházát kimetsszük, húsát héjastól csinos cikkekre vágjuk. (Aki nem szereti a desszerttányéron az almahéjat, meg is hámozhatja a gyümölcsöt, de a héját akkor se dobjuk ki, sütés közben el lehet ropogtatni.)
3. Egy szép kerek piteformát vajjal kikenünk, a mézzel megcsepegtetjük, majd az almacikkeket belerendezzük. A cukorral és egy kevés fahéjjal meghintjük.
4. Ezután a tésztát a mélyhűtőből kivesszük, és az alma tetejére morzsoljuk. Előmelegített 200 °C-os sütőbe toljuk (légkeveréses sütőben 180 °C), és 20-25 perc alatt szép ropogósra sütjük.

SÜLT-TÖLTÖTT ALMA VANÍLIAMÁRTÁSSAL

Hozzávalók
a mártáshoz: 5 dl tej, 1 tojássárgája, 2 evőkanál liszt, 2-3 evőkanál cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 kiskanál citromhéj, 1 evőkanál rum
a sült almához: 10-12 kisebb alma, 1 kiskanál vaj, 10 dkg búzacsíra, 1 evőkanál méz, őrölt fahéj, 1 evőkanál vaj

1. Először a mártást készítjük el. Ehhez 4 deci tejet felteszünk a tűzre. A tojássárgáját a liszttel, a cukorral és a vaníliás cukorral simára keverjük.
2. A félretett tejet apránként beledolgozzuk, majd a forrásban lévő tejbe csorgatjuk, és állandóan kevergetve besűrítjük. A tűzről lehúzzuk, a citromhéjjal és a rummal ízesítjük, majd időnként megkeverve kihűtjük.
3. Az almákat megmossuk, magházukat kiszúróval vagy egy éles késsel kimetsszük, majd a gyümölcsöket héjastól egy vajjal kikent tűzálló tálba sorakoztatjuk.
4. A búzacsírát a mézzel, csipetnyi fahéjjal és a vajjal összedolgozzuk. Az így kapott masszát az magházak helyére az almákba töltjük.
5. A tálat előmelegített 200 °C-os sütőbe toljuk (légkeveréses sütőben 180 °C), és 15-20 perc alatt megsütjük. Ezalatt az almák héja egy kissé megpirul, húsuk megpuhul, a töltelék szép ropogósra sül.
6. A töltött almákat a langyosra hűlt vaníliamártással leöntve tálaljuk.

Tipp: Búzacsíra helyett darált diót, méz helyett finom, pikáns házi lekvárt is tehetünk a töltelékbe.

2010. február 11., csütörtök

Lángost, fánkot, de gyorsan!

Családunk legifjabb tagja nekem szegezte a kérdést: anya, hol lehet lángost enni? Hát itthon, válaszoltam, és máris pompás menü állt össze a fejemben, amit azután meg is főztem. Ez pedig a következő volt: kelkáposztaleves virslivel, ha tetszik frankfurti leves, és lángos fokhagymás vajkrémmel. Ez egyrészt kellemesen tartalmas összeállítás ezekben a ronda fagyos-latyakos időkben, másrészt mivel a levesnek 1-2 nap állás csak jót tesz, a lángosnál pedig kötelező a pihentetés, az egész előre megfőzhető, és legalább 2 napig lehet enni. No, és a fő poén: ebből a lángostésztából, ha akarom fánkot is süthetek, így akár farsanginak is nevezhetem a menüt.

KELKÁPOSZTALEVES
Hozzávalók: 5 dkg füstölt szalonna, 1 vöröshagyma, 2 sárgarépa, 50 dkg kelkáposzta, só, 2 kiskanál morzsolt majoránna, őrölt bors, 2 evőkanál liszt, 1 kiskanál pirospaprika, 1 dl tejföl, 4 pár frankfurti virsli

1. Az apró kockákra vágott szalonna zsírját kiolvasztjuk. A lehéjazott, apróra vágott hagymát megfuttatjuk rajta. Ezután a megtisztított, felkarikázott sárgarépát is rádobjuk, végül a vastag ereitől megfosztott, fellaskázott kelt is beleszórjuk.
2. Egy kissé lepirítjuk, majd néhány percig kevergetve pároljuk. Megsózzuk, a majoránnával és csipetnyi borssal fűszerezzük. Amikor a kel összeesett, a liszttel és a paprikával meghintjük, jól átkeverjük, és kb. 1,5 liter vízzel felengedjük.
3. Utánasózzuk, és gyenge tűzön, szép lassan mindent puhára főzünk benne. Amikor elkészült, a tejfölt egy kevés vízzel simára keverjük, majd a forró levesből 2-3 merőkanálnyival összehabarjuk, és állandóan kevergetve a levesbe visszacsorgatjuk. A felkarikázott virslit beledobjuk, még egyszer felforraljuk, és máris tálalhatjuk.

Tipp:
Ha van időnk, akkor érdemes a felkarikázott virslit 1 evőkanál forró olajon megpirítani, és azután a levesbe szórni. Természetesen bármilyen virsli jó hozzá.

LÁNGOS A HŰTŐBŐL
Hozzávalók: 1 kg liszt, 5 dl tej, 2 dl 12%-os tejföl, 1 kiskanál só. 1 tojás, 5 dkg élesztő, olaj

1. A lisztet a tejjel, a tejföllel, a sóval, a tojással és a belemorzsolt élesztővel (nem kell külön felfuttatni!) összekeverjük, és laza kenyértésztává dolgozzuk.
2. Egy 15-20 literes tiszta nejlonzacskót olajjal vékonyan kikenünk, és a tésztát beletesszük. A zacskó száját lazán bekötjük, ügyelve, hogy a kelő tésztának maradjon benne bőven hely, majd legalább 12 órára a hűtőszekrénybe tesszük.
3. Másnap a tésztából olajos kézzel annyi pinponglabdányi golyót formálunk, ahány lángost szeretnénk sütni. A golyókat olajos tálcára rakjuk, majd olajat melegítünk egy magas falú serpenyőben vagy lábasban, ügyelve, hogy az olaj legalább 5 centi magasan álljon benne.
4. A tésztagömbökből olajos kézzel körkörös nyújtó mozdulatokkal (ahogy a lángosostól ellestük) tenyérnyi lángosokat formázunk, és a forró olajban mindkét oldalukat megsütjük.
5. Az első néhány darab után érdemes a tüzet mérsékelni, nehogy a további lángosok megégjenek. A kész lángosokról a felesleges olajat leitatjuk, majd fokhagymakrémmel vagy tejföllel kínáljuk.

Tippek:
- Ez hatalmas adag, kb. 60 darab tenyérnyi lángost vagy fánkot süthetünk belőle. Azért érdemes mégis egyszerre ennyit begyúrni, előkészíteni, mert néhány napig a hűtőszekrényben eltartható, és így egyszerre annyit sütünk ki belőle, amennyi melegen elfogy. Persze, ha kevesebb a kosztos, akkor felezhető vagy negyedelhető a hozzávalók mennyisége.
- Kevesebb olajat használunk, ha kisebb edényben sütjük a lángost. Így egyszerre ugyan kevesebb sül, de közben biztosan van elég időnk a következő adagot megformázni.
- Az olaj akkor elég meleg, ha a próbaképpen beledobott tésztadarab nem süllyed le az aljára, hanem sisteregve sülni kezd.
- A lángos tésztájába pirított káposztát is keverhetünk, így fantasztikus káposztás lángost süthetünk.
- A lángosra valók sora szinte végtelen: sajt, tejföl, sonka, ketchup stb.
- Ha fánkként akarjuk sütni, akkor érdemes fánkszaggatóval kiadagolni a tésztát, néhány percig állni hagyni, majd a közepét az egyik oldalán az ujjunkkal benyomva megsütni. A kész fánkokat porcukorba forgatva, 1-2 evőkanál rummal simára kevert baracklekvár kíséretében tálaljuk.

FOKHAGYMAKRÉM
Hozzávalók: 25 dkg natúr vajkrém, 2 evőkanál tejföl, só, őrölt bors, fél csokor petrezselyem, 2-3 gerezd fokhagyma

A vajkrémet a tejföllel és a megtisztított, zúzott fokhagymával simára keverjük. Sóval, borssal és finomra aprított petrezselyemmel fűszerezzük. A lángoshoz nagyon illik, de pirítóssal is remek.

2010. február 4., csütörtök

Húslevesből uzsonna







Minden háziasszony ismeri azt a cseppet sem boldogító pillanatot, amikor a több napja hiába kínálgatott húslevest ki kell dobnia. Jó, a levét lefagyaszthatjuk, de a sok finom zöldség és hús bizony 1-2 nap tologatás után kárba vész. Persze lehetne belőlük salátát készíteni, de ahhoz valami mindig hiányzik: vagy a majonéz, vagy egy kis fejes saláta, vagy tojás, vagy tejföl… vagy a kedvünk. Ilyen esetekre találtam ki a húsleves-pástétomot. Ez azért nagyszerű, mert pont az kell bele, ami a húslevesből megmaradt. Azaz, ha csak zöldség, akkor az, ha hús is, akkor az is, ha pedig leve is maradt, akkor azt is felhasználhatjuk hozzá. Mindezekből következik, hogy nincs szigorúan vett receptje, csak elkészítési módja. Lássuk, hogyan is áll össze ez a nagyszerű uzsonnára, reggelire való fogás!

HÚSLEVES-PÁSTÉTOM
Hozzávalók: a húslevesben főtt zöldség és kicsontozott hús, 1 szikkadt zsemle, 1-2 dl húsleves, 1 kis vöröshagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, 1 tojás, só, őrölt bors, majoránna,
a tál kikenéséhez és a tetejére: vaj és zsemlemorzsa

1. A gondosan leszűrt és átválogatott zöldségeket és kicsontozott húsdarabokat aprítóval vagy húsdarálóval pépesítjük. A zsemlét a meglangyosított levesbe áztatjuk, majd egy kissé kinyomkodva a zöldséges-húsos masszába dolgozzuk.
2. A megtisztított, felaprított hagymát, a zúzott fokhagymát és a tojást is belekeverjük. Sóval, borssal, majoránnával fűszerezzük. Ha túl híg lenne, egy kevés zsemlemorzsával sűríthetjük.
3. Egy megfelelő méretű, csinos pástétomos tálat kivajazunk, zsemlemorzsával meghintjük, és a keveréket belesimítjuk.
4. A tetejére is zsemlemorzsát szórunk és néhány mokkáskanálnyi vajat dobunk rá. Előmelegített 200 °C-os sütőbe toljuk (légkeveréses sütőben 180 °C), és 25-30 perc alatt megsütjük.
5. Hidegen, szépen felszeletelve tálaljuk. Pirítósra, vajas kenyérre kenve, savanyú káposztával, retekkel, nyáron paprikával, paradicsommal pompás kis reggeli vagy tízórai.

Tipp:
Aki szereti a füstölt ízt, az egy darabka füstölt szalonnát is darálhat bele. Ilyenkor mokkáskanálnyi mustárral gazdagíthatjuk a fűszerezést.

2010. január 31., vasárnap

És, ha nem sikerül? Munkaterápia!











Kedves Naplóm! Elhanyagoltalak, mert az íráson kívül ezernyi más dolgom volt, és a kedvem is igencsak pocsék. Először is állás, de legalábbis munka után rohangálok, kevés sikerrel. Azután a még meglévő munkámat igyekszem minél jobban végezni, ez egy szakácskönyv írása a befőzésről (lásd szavazás), úgyhogy a betűket most ahhoz gyűjtöm. A hétvégi szent sütemény ezúttal bár igen szép lett, de kevéssé finom (lásd kép), ráadásul ma van a születésnapom, ami sajnos már nem a huszadik, és még a hó is zuhog. Szóval úgy döntöttem: elég a megszokott, monoton körök rajzolásából (főzés, írás, gyerekek, öregek istápolása stb.), moziba megyek, hogy jobb kedvre derüljek. Persze nem tagadhatom meg magam, a mozi is az egyik fő körről, a gasztronómiáról szólt, hát persze, hogy a Julie & Julia - Két nő egy recept című hollywoodi szuperfilmet néztem meg. Remekül szórakoztam, különösen a főhősnő Julie Powell azon kijelentésén, hogy az egy év alatt megfőzött több, mint ötszáz étel elkészítése során csodálatos módon megtanult főzni. Hát igen, ez így megy, ha minden nap főzünk néhány fogást, egy, két, három, sok éven át, akkor, lassan megtanulunk főzni. Az meg már az én bajom, hogy irigykedve néztem, amint a bloggerlány homárt, egyforma darabokra szelt marhabélszínt, sajtok és vajak kilóit cipelte haza nap mint nap a piacról (mindezt hivatalnoki fizetéséből). No, de ez csak egy film…, egy jó kis főzős film, megér egy délutánt rászánni. A mozi után arra jutottam, hogy felhagyok a csüggedéssel, munkaterápiára fogom magam, és ha már a többin nem tudok változtatni, legalább megfejtem, mitől lett száraz, unalmas a sok gonddal készített vasárnapi sütemény.

Kezdjük az okoknál: azért sütöttem pont ezt, mert igencsak felgyűlt a hűtőszekrényben a tojásfehérje, na meg azért, mert egy filléres boltban nagyszerű habcifrázó lapocskát vettem, és ezt szerettem volna végre kipróbálni. Eddig nincs probléma.

Most jöhet a recept!
LEKVÁROS-HABOS SZELET
Hozzávalók : 40 dkg liszt, fél csomag sütőpor, 10 dkg cukor, 10 dkg vaj, 1 tojássárgája, 1-2 dl tej, fél citrom vagy narancs reszelt héja, só, 3 evőkanál kakaó, 20-25 dkg baracklekvár, 3 tojásfehérje, 15 dkg porcukor, a formázáshoz: liszt

1. A lisztet a sütőporral összeszitáljuk, majd a cukorral, a vajjal, a tojássárgájával és annyi tejjel, hogy jól formázható tésztát kapjunk, összegyúrjuk.
2. A citromhéjjal és csipetnyi sóval ízesítjük, majd 2/3-1/3 arányban elosztjuk. A kakaót a nagyobb darabba dolgozzuk, majd ezt is két egyforma darabra vágjuk.
3. Az első kakaós tésztát liszttel behintett deszkán egy közepes méretű tepsi méretére nyújtjuk, és belefektetjük. A lekvár harmadával megkenjük, majd a sárgán hagyott, szintén kinyújtott tésztalappal befedjük. Erre újabb harmad lekvár és a második kakaós lap kerül.
4. A sütemény tetejét egy villával megszurkáljuk, és 200 °C-ra előmelegített sütőben (légkeveréses sütőben 180 °C) kb. 20 perc alatt elősütjük.
5. Közben a tojásfehérjét kemény habbá verjük, a porcukrot apránként beledolgozzuk. A félig sült tészta tetejét a maradék lekvárral megkenjük, és a habot rásimítjuk.
6. Villával ügyesen megcifrázzuk, és a tepsit a sütőbe visszatesszük. A tüzet mérsékeljük kb. 20 °C-kal, és a sütő ajtaját résnyire nyitva addig sütjük, amíg a hab szépen meg nem pirul. Langyosra hűtve, vizes pengéjű késsel karcsú szeletekre vágva kínáljuk.

A sütemény, mint a mellékelt kép mutatja, szemrevaló lett, de a tésztája egy kicsit száraz, és a sok finom házi baracklekvár mintha benne sem lenne. Arra jutottam, hogy változtatni kell az arányokon: a vajat legközelebb megduplázom, és mehet bele több lekvár is. A kakaó és a cukor rendben van. A hab sütését lehet később kezdeni, és néhány perc után még kisebb hőmérsékleten folytatni. Legközelebb így fogom csinálni, és hogy el ne felejtsem, ezeket az észrevételeket a recept mellé már oda is írtam. Már el is szállt a rosszkedvem, most megyek és főzök a családnak egy jó kis születésnapi mustáros marharagut!

2010. január 25., hétfő

Mezitláb a konyhában - Japán hangulat az Újlipótvárosban


 Gasztromán lévén, kíváncsi vagyok mindenre, ami az étkekkel és előállításukkal kapcsolatos: ha nem írom a recepteket, akkor éppen főzök vagy valamilyen főzős-sütős újságot lapozgatok, szakácskönyvet böngészek, természetes hát, hogy a főzőiskolák is nagyon érdekelnek. Ezeken a helyeken a hallgatók reményeik szerint megismerhetik mindazt, amit édesanyjuk, nagymamájuk konyhájában valamiért nem tudtak vagy nem akartak ellesni, bepillanthatnak távoli világok ízeibe, különleges fogásokat, ételkészítési eljárásokat tanulhatnak. Vannak főzőiskolák, amelyek mindezt együtt nyújtják, mások a fent felsoroltaknak egy-egy szeletét kínálják. Szóval a gasztronómia különleges területei ezek az iskolák, érdemes tanulmányozni őket, belekóstolni a hangulatukba, módszereikbe. Így jutottam el én is a Makifood főzőiskolába. Különösen vonzó volt, hogy ingyenes nyílt napot hirdettek meg a tavaszi szemeszterük indításaként, így anyagi kockázat nélkül lehetett ismerkedni Maki Stevensonnal és csapatával. Zegzugos valódi újlipót belső udvarról nyílik a ház, aminek legfelső emeletén várja a főzni vágyókat a tanoda. A fagyos januári délutánra hirdetett főzőiskola-kóstoló egyetlen megpróbáltatása a gyalogosan legyűrt emeletsor volt. De mindez elfelejtettük a mécsesekkel szegett utolsó néhány lépcsőn, ahol már vendégváró italok a fantasztikus illata is érezhető volt. A hatalmas konyha-szobába mezítláb léptünk be. Ezt a nálunk szokatlan helyzetet kellemesen oldotta Maki, a bájos japán származású séf, aki mosolyogva és rögtön kínálva fogadott mindenkit. A „menü” háromféle, különleges desszert volt, nem olyan súlyosan édesek, mint a mi süteményeink, de jó ízűek, frissen fűszeresek. Kétféle italt is kínált melléjük a házigazda: csípősen fahéjas teát és különleges, forró almalevet. Míg a közönség majszolt, iszogatott, a háziak elmondták, hogyan működik az iskola: mindig az éppen aktuális, szezonális alapanyagokból, egészséges fogások készítését tanítják Maki chef különleges japán-amerikai tapasztalataival átszőve, táplálkozás-filozófiáját követve. Izgalmas témák jól felépített sorrendben a késhasználattól indulva egészen a japán házi konyháig.
A Makifoodban töltött jó hangulatú este után biztos, hogy néhány kurzusukra beiratkozom.

2010. január 21., csütörtök

Reggeli csábítás


Nagyobbik lányom fogyókúrába kezdett. Változatos, naponta más tápanyag bevitelével fogyasztó módszert talált, a fehérje-, szénhidrát-, keményítő- és gyümölcsnapok váltják egymást, és időről időre van egy nap, amikor csak vizet szabad inni. Mindez csodaszép, egyszerű, ki is lehet bírni (legalábbis a szenvedő fogyókúrázó állítja), de a legjobb benne a pompás reggeli. Ez az étkezés ugyanis mindig gyümölcs. Így tehát apa májkrémes zsömléje, a nagyfiú tükörtojása, a kisebbik lány és fiú mézes kenyere és kakaója meg az én hatalmas bögre kávém mellett most reggelente ott illatozik az asztalon a fogyózóra várva egy nagy tányér apróra kockázott gyümölcs. Rendben is volt ez, míg egyik reggel később ült az asztalhoz, mint a többiek, és mire odaért, a korábban kelők megdézsmálták a gyümölcshalmot. Persze került új alma, banán, narancs, de a családtagok vérszemet kaptak, és most már mindenkinek jár a reggeli mellé (vagy helyett) gyümölcs.
Éveken át hiába tisztítottam téli reggeleken a narancsokat, facsartam a grépfrútok levét, nem kellett senkinek, de most, hogy valaki a szemük láttára jóízűen gyümölcsöt reggelizik, mindjárt vonzóbb lett az egészséges napindítás. A reggeli álmatag kávézás helyett gyümölcs-előevővé kellett volna alakulnom, és akkor máris kapósabb lett volna a sok vitaminbomba.
Hogy ez eddig miért nem jutott eszembe?

TÉLI GYÜMÖLCSREGGELI
Hozzávalók (1 személyre)
1 alma.1 banán.1 narancs
vagy 1 alma, 1 banán, 1 kivi
vagy 1 alma, 1 körte, 1 narancs
stb., azaz háromféle gyümölcs (ami éppen kapható vagy van otthon), együtt, tisztítva kb. 40 dkg

1. A gyümölcsöket megmossuk, az alma és a körte kivételével meghámozzuk. Ezeket kicsumázzuk, húsukat felkockázzuk.
2. A narancsot gerezdjeire bontjuk, majd kisebb darabokra vágjuk, a meghámozott banánt felkarikázzuk.
3. A kiválasztott gyümölcsöket lazán összeforgatjuk, és egy tálra halmozva kínáljuk.

Ha túl savanyú
Akinek ez így együtt túl savasnak tűnik, meghintheti egy kevés zabpehellyel vagy más gabonapehellyel-